Blockchain, Kriptovaluták

Kriptoszökevény

Kriptoszökevény

Azért még nem rúgtak ki IT vezetőt, mert IBM-et vett

2018. április 20. - Kriptoszövekény

 

A számítástechnika hőskorában (80-as évek, 90-es évek eleje), amikor még kiemelkedően fontos kérdés volt, hogy milyen számítógépeket használnak a cégek, tartotta magát ez a mondás informatikus körökben. Akkor még tényleg számítástechnikán volt a hangsúly és a megbízható adatfeldolgozáson, kevésbé az információ áramláson. Azóta az IBM is jelentősen átalakult és már egyáltalán nem fókuszál a hardverekre, egy tudásalapú informatikai szolgáltató lett, aki különböző megoldásokat vezet be ügyfeleinél.

2000px-ibm_logo_svg.png 

A kriptovalutákkal kapcsolatos portálokon egyre többször lehet olyan híreket olvasni, amik arról szólnak, hogy különböző nagy multinacionális “hagyományos” szolgáltatók kísérleteznek a blockchainnel. Nemrég például a svájci UBS bank végzett országok közötti tranzakciót okos szerződés alapon, illetve a Marsh nevű amerikai központú biztosítási alkusz (a világ egyik legnagyobbja ezen a területen) is blockchain alapú projektet indított. Egyáltalán nem célom az IBM blockchain technológiájának a propagálása, de úgy tűnik, hogy ezzel a blockchain már a legnagyobbak számára is elérhető és bevett technológia lett. 

 

Ha az IBM benne van, az nem tűnik olyan “veszélyes” dolognak, a felső vezetés számára eladható, hogy innovatívak vagyunk, de ugyanakkor figyelünk, hogy megbízható partnerrel csináljuk. Ez egy logikus stratégia egy IT vezető részéről még ha feltehetően kegyetlenül drága is. Úgy tűnik a címbeli mondás tartja még magát, a blockchain érában is.

Kripto hirdetések tiltása

Az Internet nagyágyújai elkezdték tiltani a kripto hirdetéseket.

A különböző nagy, leginkább hirdetésből élő platformok (Google, Twitter, Facebook stb.) egymás után jelentették be a közelmúltban, hogy tiltani fogják a kriptovaluta hirdetéseket. Ezekre a hírekre rögtön ellentmondásos vélemények és reakciók érkeztek a kripto ökoszisztéma rajongói és ellenzői részéről. Egyfelől sokan kifogásolták, hogy miért nem lehet tisztességes szolgáltatásokat hirdetni, és ez cenzura, másfelől meg néhány drasztikus kripto ellenző szerint végre eljött az idő, hogy egy nagyívű szélhámosságot nem engednek hirdetni.
google_facebook_twitter.jpg
Nyilván egyik álláspont sem teljesen helytálló és az igazság valahol a középen van. Sok jószándékú és teljesen vállalható szolgáltatás van, ami jó ötlet és nekik nagy segítség, ha hirdethetik magukat. Ugyanakkor, kár lenne tagadni, hogy nagyon sok kétes értékű, sőt kimondottan átvágás szagú szolgáltatást vagy ügyletet is promótálnak. Ezeknek a nagy platformoknak nem tisztük eldönteni: melyik, milyen kategóriába tartozik. Profitorientált vállalatok és eldönthetik, hogy mit engednek hirdetni és mit nem. Így amíg nem tisztul a kép, sajnos érthető, hogy ezt meglépték. 
Egyébként a Facebookon ez a policy bújtatva már korábban is létezett. Február elején megpróbáltam kiemelni néhány post-ot a Facebook oldalon, de mindig konzekvensen visszautasították azzal, hogy nagyon kockázatos pénzügyi szolgáltatásokat hirdetek. Pedig itt szó nincs ilyenről.
A képet kicsit még tovább árnyalja, hogy iparági pletykák szólnak arról, hogy ezek a cégek saját coinokat is szeretnének előbb utóbb bevezetni (ami teljesen logikus lépés a részükről), így viszont veszélyben lesz a versenysemlegesség! Lássuk mi jön!

Kriptovaluták áresése - egy álom vége vagy új lehetőség?

Ismét mélypontokra néznek be a kriptodeviza árfolyamok. De ez biztos rossz nekik?

Egy folyamatos és elég jelentős esést láthatunk a kriptodevizák árfolyamában, ismét itt a maci. Ha azt nézzük, hogy a kriptovaluták teljes kapitalizációja 800 milliárd dollár felett is volt, most pedig ez mindössze 260 milliárd körül jár, szenzációhajhász módon mondhatnánk, hogy elveszett 540 milliárd dollár. Nyilván nem így van, hiszen sem a nyereség, sem a veszteség legnagyobb része nem került realizálásra, de az eléggé valószínű, hogy sokan szenvedtek veszteséget és már nem csak mesés nyereségekről és luxusautókról, hanem nagy vagyonvesztésekről szóló történetek is vannak. December közepén a Bitcoin majdnem 20.000 dollárt ért, most valamivel 7.000 dollár alatt adják-veszik. Ez a közel harmadolás azért sokaknak fájdalmas lehet!
cryptobear.jpg
Még február elején (amikor a Bitcoin árfolyama hasonlóan mélyponton volt) az egyik első blogbejegyzésemben írtam arról, hogy mehet-e még lejjebb az árfolyam. Nos, ha ennél lejjebb a Bitcoin árfolyama még nem is ment, a teljes kriptodeviza kapitalizáció grafikonjain jól látható alább, hogy a visszahúzás után egy stabil lejtmenet indult, amit már nem csak a rövid távú negatív hírek fűtenek. Érdekes egyébként, hogy ahogy a hagyományos tőkepiacon megnőtt a volatilitás (ahogy február elején is), a kriptopiacon rögtön árfolyamcsökkenés következett be.
total_chart_2018_1y.jpeg
Nyilván nem örülök annak, hogy bizonyos emberek esetlegesen vagyonokat veszítettek egy-egy “befektetésen” (vagy inkább egy nagy kockázatú spekuláción), de sajnos ez a csökkenés (ami véleményem szerint folytatódni fog, ha nem is azonnal, de hamarosan) végre tered enged a blokklánc alapú valódi innovációknak.

Választások blokklánc alapon

Sierra Leonéban új alapokra helyezték az elnökválasztást. Ez tényleg múködik?

Dübörög a kampány ezerrel nálunk is így aktuális felhozni a témát, hogy lehet-e a választásokat blokklánc alapon bonyolítani? Különösen aktuális nemzetközi szempontból is, mivel az ezzel a technológiával foglalkozó szaksajtóban sokat csámcsogtak azon, hogy Sierra Leonéban megtartották az első olyan választást, ahol blockchaint használtak. A technológiát egy erre szakosodott svájci cég: Agora biztosította. Később kiderült, hogy ez így nem igaz. A svájci cég egy alternatív szavazatszámláló rendszert működtetett és a hivatalos eredményeket egy hagyományos rendszerben összegezték. És ez valószínűleg még jól is van, de egy ideig ezt még tesztelni kell!
election2.jpg
A választások vagy egyéb népszavazások lebonyolítása blokklánc alapon szerintem jó ötlet! A technológia 2 fontos alapelve az anonimitás és a hamisíthatatlanság biztosíthatja azt, hogy valóban titkos tud lenni a szavazat és (legalábbis a számlálás közben) nem lehet csalni a választásokon. Az egy másik kérdés, hogy az, hogy annak azonosítása, hogy ki szavazhat miként történik, de ez a blockchain technologiától független kérdés.
A lehetőségeknek azonban több szintje van:
  • Csak simán alternatív rendszert működtetünk azért, hogy ellenőrizzük az eredmény valódiságát.
  • A szavazópolgárok a szavazatukat hagyományos módon adják le, de a szavazat összesítő rendszer nem egy hagyományos (mondjuk SQL) adatbázison alapul, hanem egy blokklánc megoldás. Így nagyobb bizalom alakulhat ki a résztvevőkben aziránt, hogy valamilyen “központi manipulációval” nem módosították az eredményt útközben
  • Egy “hagyományos” azonosítás után egy olyan terminálnál anonim módon adja le a szavazatát az állampolgár, ami azonnal blokkláncra rögzíti az eredményt. Így azonnali eredményt kapunk és nem pusztítunk fákat.
  • A végső és legkényelmesebb megoldás pedig az lenne, ha nem kéne szavazóhelyiségeket sem fenntartani, könnyen és kényelmesen lehetne, valamilyen saját eszközről szavazni. Ez persze az azonosítás kérdését veti fel. Ha azonosítunk utána pedig hogy biztosítjuk a titkos szavazást, hiszen elvileg köthető a szavazat az azonosított emberhez.... Nem egy megugorhatatlan akadály, de még erre nincs kiforrott ötlet.
 
Szerintem ez a felhasználás mindenképpen egy izgalmas és olyan terület, ahol ez az új technológia új távlatokat nyithat. Mi lenne például, ha a legutolsó verzió megvalósulna és nagyon olcsó lenne szinte bármiről népszavazást kiírni? Szerintetek több dologról kérnék ki a nép véleményét a politikusok?

Nemsokára jön a Facebook és a Google coin

Fognak reagálni a nagy Internetes cégek a blokklánc technológiára? Adoptálják vagy elutasítják?

Szerintem sokan szeretnék a blockchaint olyanra használni, amire egyszerűen nem alkalmas és olyan kezdeményezesekre szednek össze dollármilliókat, amik eleve bukásra vannak ítélve. De ez a technológia nagyon ígéretes és több terület működését tudja alapvetően megváltoztatni. A megosztott főkönyv technológiája a legjobb hiteles nyilvántartások vezetésére (bármilyen állami nyilvántartás, egészségügyi, pénzügyi adatok). Ezen belül is a lojalitás programok és az olyan cégek, akiknek saját ökoszisztémájuk van, különösen érdekeltek lehetnek blokklánc alapra valamilyen saját coin kibocsátásában, amivel az ő saját köreiken belül tudnak akár keresni is ilyen coinokat a felhasználók, de tudnak ezzel további szolgáltatásokat is vásárolni.
fb_coin.jpg
Több új lehetőséget is kinyit a technológia, amit eddig nem feltétlenül használtak ki teljes mértékben ezek a cégek. Pl. ha végignézed a youtube-on a reklámot, akkor kapsz mondjuk fél centnyit a "google coinból". A kellő mennyiségű token összegyűjtése (vagy hagyományos valutából történő megvétele) után pedig elő tudsz fizetni pl. egy google felhő szolgáltatásra vagy adwordsben hirdetheted érte a saját termékedet.
Van itt egy kis gond, amit viszont ezek a cégek nem szeretnének és azt gondolom néhányan ezen kicsit fenn is akadnak. Ők azt szeretnék, ha a házon belül “megkeresett" coinok házon belül maradnának. Hogy akadályozod meg, hogy az általad juttatott coinokat ne adja el mondjuk egy szupermarket hűségpontjaiért, ahol joghurtot vesz? Hogy éred el, hogy Nálad használja fel, és valóban lojalitást okozzon, visszatérjen és a Te szolgáltatásodat vegye igénybe? Technikiailag valószínűleg nehezíteni tudod azt, hogy ne “kereskedjen” vele, de megakadályozni nem. Ez a hagyományos hűség rendszerekben is így van pl. ha van Smart pontod és a haverod azt mondja, hogy ő akar ezért valamit venni, Te simán kérhetsz pénzt érte és elmész vele megvenni a Te pontjaidat használva. Nem kényelmes, de elvileg működhet! Szerintem ezeknek a cégeknek nem kell szükségszerűen tartaniuk ettől. Mivel ők állnak a coinok mögött, végül az ő szolgáltatásaikra kerül ez elköltésre (mivel leginkább ők fogadják el) vagy az ő ökoszisztémájukon belül marad.
rakutenbarcelona.jpg
A Rakutent mi főleg a Viber tulajdonosaként ismerjük, de a japán gyökerű cég több nagy piacon inkább e-commerce oldalairól ismert, már bejelentette, hogy a lojalitás rendszerét kripto coin alapra helyezi. Mivel a Rakutent az Amazon legfőbb globális versenytársaként szokták emlegetni (nem véletlen, hogy a Rakuten a Barcelona mezszponzora, hiszen globális babérokra tör) ez nyomást fog helyezni a versenytársakra. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan jönnek majd az új Google, Amazon, Apple, Facebook coinok, de előbb utóbb a hagyományos kereskedelmi láncok, és a légitársaságok is blokklánc alapra fogják helyezni a lojalitás rendszereiket.
Úgy látom, hogy többek között ez fogja elhozni a technológia valódi elterjedtségét!

A kriptovaluták 80%-a szemét

Egyre több kriptodeviza tűnik fel. Ezek mennyit érnek?

A Coinmarketcap jelenleg 1556 kriptodevizát listáz. Noha biztosan bele lehet kötni a teljeskörűségbe, az egészen biztos, hogy ez jó közelítés a forgalomban lévő coinok és tokenek tekintetében. 1556!! Vagyis jóval több, mint a fiat (hagyományos) devizák száma, ami hozzávetőleg 180 jelenleg. Most ezt a 180 “pénzt” használjuk arra, hogy fizessünk egymásnak. A technológia jelenleg még kiforratlan, vannak minden kripto devizának sajátosságai és még az igaz lehet, hogy bizonyos részterületek, akár saját devizát is igényelhetnek (bár jelenleg még nem tudom elképzelmi miért), de az egészen biztos, hogy a világnak ennyi közvetítő eszközre nincs szüksége.
trashcrypto.jpg
Ha megnézzük a kérdést másik oldalról. Iszonyatosan domináns néhány kriptodeviza (a pillanatnyilag 373 millárd dolláros kapitalizációból 300 millárd dollárért az első 25 deviza felel) a többi értéke pedig közelít a nullához. Ha kereskedési forgalmakat nézzük, akkor különösen! Vagyis a legalább 1000-1200 kriptovaluta, szerintem totálisan értéktelen. Hogy ezekből mennyi a sima lehúzás és mennyi a jó szándékú, de sikertelen próbálkozás, azt most nem elemezném, mert ahhoz minden eseten egyesével végig kellene menni. 
Az egészen bizonyos, hogy 1500 körüli különböző elszámolási egység fenntartásának nincs értelme közgazdaságilag, még globálisan sem! Így ez véleményem szerint erősen konszolidálódni fog! Elég gyorsan!

Miért ilyen volatlilis a kriptodevizák piaca?

Vajon mi az oka, hogy fel le ugrálnak az árfolyamok? Vagyonok keletkeznek és tűnnek el heteken belül...

Azt gondolom, ahhoz, hogy valóban használatba vegyük a kriptodevizákat, mindenek előtt stabil árfolyamra lesz szükségünk. Ha én egy hagyományos (fiat) devizában kapom a fizetésemet, akkor nekem mindig is kockázat lesz, hogy adott napon 10% többért vagy kevesebbért tudok bitcoint venni egy tranzakcióhoz vagy akár tranzakciókhoz. Hogy ebben tartsam a pénzem, amit a hónap során el szeretnék költeni a megélhetesemre, peidg még nagyobb kockázatot jelent. Ha én kereskedő vagyok és mondjuk dollárért veszek árut, azt kockázat bitcoin-ért értékesíteni, mert futok egy árfolyam kockázatot, aminek a mozgása ráadásul sokszorosa a hagyományos devizák közötti keresztárfolyamoknak (nyilván hagyományos külkereskedelemben is van kockázat, de jelentősen kissebb).
volatility2.jpg
Több érdekes elemzést is olvastam arról mostanában, hogy miért óriási ez a volatilitás. 
Mindenek előtt nagyon fontos, hogy az egyéb befektetési eszközök mögött azért jellemzően van valamilyen fundamentum. Akár egy nyersanyag, akár egy ingatlan, akár egy vállalat nyereség termelő képessége vagy ha egy devizáról beszélünk, akkor az adott ország gazdasági ereje. A kriptovaluták esetében ilyen nincs. Ezeket az eszközöket arra kéne használni, hogy olyan tranzakciókat bonyolítsunk le velük, amiknek reálgazdasági vonzata is van. Ehelyett a legtöbben arra használják, hogy az árfolyam ingadozásra spekulálnak.
Fontos még, hogy ez a piac szabályozatlan és nincsenek stabil nagy intézményi befektetők a háttérben. Csak összehasonlításképpen a FOREX piacon naponta több, mint 5.000 milliárd dollárnyi tranzakció van, a kriptovaluták piacán pedig kb. 20 milliárd dollárnyi. Emiatt a volumen miatt, nagyobbacska befektetők már elég ügyesen tudják manipulálni a kriptovaluták árfolyamát. És feltehetően teszik is, a pillanatnyi érdekeiknek megfelelően. A szabályozás és a felügyelet hiánya ráadásul még inkább vadnyugatibbá teszi a viszonyokat.
Végül, amit még érdemes megemlíteni, hogy nagyon sok tőzsde és kereskedési rendszer létezik erre az amúgy globálisan nem óriási forgalomra. Ráadásul nem is annyira integráltak még ezek a piacok, mint az egyéb tőkepiacok, hogy egymás rezdüléseit olyan könnyen átvegyék. Így elég sok helyen van keresleti és kínálati könyv nem túl nagy volumenekkel, ezért egy-egy nagyobb megbízás könnyen meg tud borítani egy-egy kisebb, vagy akár közepes forgalmú piacot is.
Jelenleg a vízcsapból is a kriptodevizák szabályozása folyik, ha ez megtörténik, akkor megjelenhetnek az intézményi befektetők, koncentrálódhatnak a piacok és végre lehet használati értékük is a kriptodevizáknak.

Egy Paksnyi energiát fogyaszt a Bitcoin bányászat

Elképesztő energiát használunk fel most a Bitcoin bányászásra és ez pazarlás!

Eléggé szörnyű belegondolni, hogy miközben a világ minél inkább arra megy, hogy takarékoskodjon az energiával, eközben csak arra, hogy a Bitcoin tranzakciók lebonyolódjanak (vagyis gyakorlatilag bányásszunk) elmegy kb. egy 4 blokkos atomerőmű termelése. Ahogy a Bitcoin ára emelkedik (emelkedett…), egyre nagyobb a verseny  a bányászatban elnyerhető coinokért, így egyre többen bányásznak, akár egyre nagyobb befektetés (ide értve az energiát is) árán. És ez csak a Bitcoin! A többi altcoinról ebben az esetben nem beszélünk!
paksi_atomeromu.jpg
A becslések szerint csak a Bitcoin bányászata 1 és 4 gigawatt (óránként) közötti energiát emészt fel, a napszaktól függően.. Paks kapacitása kb. 2 gigawatt. Szóval nem tévedünk nagyot, ha úgy gondoljuk, hogy a kettő összevethető mennyiség.
Valljuk be, ez pazarlás! Pazarlás az emberiség rendelkezésére álló erőforrásokkal, hiszen ezt az energiát annyi minden másra is lehetne fordítani! Itt gyakorlatilag az történik, hogy pénzt küldenek egymásnak emberek. És manapság jellemzően spekulációs célból, a reálgazdaságra egyenlőre a visszahatása minimális. Nyilván, mikor a Bitcoin koncepcióját Satoshi Nakamoto megalkotta nem számolt ezzel a tényezővel, de mégis bele volt kódolva a rendszerbe, hogy ha áremelkedés van, akkor az energia felhasználás is növekszik. 
Ez nyilván nem fenntartható! Szerencsére számos technológiai újítást kezdeményezett és tesztel a közösség, hogy ezen segítsen! Azt gondolom túl fog ezen lendülni a kripto közösség!

Blokklánc az MWC-n

A Mobile World Congres-en vajon volt szó a blockchain technológiákról?

A héten volt szerencsém végigjárni a Barcelonai Mobile World Congress kiállítóit és közelről figyelni a bejelentéseket. Nem ez volt a fő cél, de blockchain szempontból is nyitva tartottam a szemem, kíváncsi voltam, milyen lesz a felhozatal ebből a divatos témából. Noha nyilvánvalóan ennek a kiállításnak nem ez a fő fókusza és nagyon sokra nem is számítottam, de mivel az ilyen kiállításokon a hype-ok hangsúlyosan meg szoktak jelenni, azt gondoltam ennél azért több lesz.
mwc.jpg
Kétségtelenül a legnagyobb bejelentés a Rakutené (A Viber tulajdonosáé) volt. Bejelentették, hogy a jelenlegi loyalty programjuk pontjait blockchain alapra helyezik és lehetővé teszik, hogy a felhasználók egymás között használják a pontjaikat, kvázi devizaként. Ritkán lelkesedek az ilyen bejelentések kapcsán, de ebben az esetben egy nagy robbanáshoz elég jó elegy van (nagyon sok - kb. 3.000 milliárd kiosztott pont; óriási felhasználó bázis; kiépült alap platform). Persze, hogy a robbanás bekövetkezik-e, az egy másik kérdés.
A blockchain megjelent még a különböző panel beszélgetéseken leginkább biztonsági témákban, illetve a nagyobb szoftver cégek, illetve hálózati eszköz és biztonsági gyártók is kiírták, de inkább csak érintőlegesen. Az SAP-nál pl. megjelent a prezentációkban. Kérdeztem mit jelent ez a gyakorlatban, de az ott megjelenő emberek nem nagyon tudtak, akár egy célzott kérdésre sem válaszolni mit jelent ez az ő esetükben. Egyszerűen a nagyvállalati szektor erre még nincs megérve, de nem tehetik meg, hogy erről nem beszélnek. Azt gondolom ez jövőre már sokkal jobb lesz.
mwc2.png
Belefutottam még 2 tervezett ICO-ba. Az egyik a mobil alkalmazások monetizációját (vagyis, hogy a fejlesztő valamilyen módon pénzhez jusson belőle) tenné hatékonyabbá, vagyis 30%, helyett max. 15% költséggel kéne számolnia a fejleszőnek. Ez működőképes lehet, de nem tudom megítélni hány hasonló kezdeményezés van már a világban. A másik pedig egy kvázi chat/Voip platformot csinálna blockchain alapon. Ennek a lényegét nem értettem, de lehet, hogy én nem kaptam el a fonalat.
A legviccesebbek azok az indiai cégek voltak, akik kiírták, hogy ők “blockchain expert”-ek. Legalább 4 ilyet láttam. Kettővel beszéltem, és mikor rákérdeztem, hogy ez pontosan mit jelent, egyikük sem tudta megmondani, hogy ő mitől expert a területen.
Összefoglalva: egy ilyen kimondottan nagyvállalati rendezvényen, a vállalatok már tudják, hogy valamit kezdeniük kell vele, de még nem tudják mit. Kivéve talán a Rakutent…. Én ennél többet vártam!

Bankok és a blokklánc

Megállíthatatlanul terjednek különféle blokklánc technológiák. Mi fog történni a bankokkal ennek hatására?

Nem egy egyszerű kérdés ez! A bankok is keresik az útjukat, hiszen szorongatják őket a Fintech cégek, nyitniuk kell a PSD2 miatt és bejött még a blockchain, mint új technológia, ami a korábban nekik extraprofitot jelentő tranzakciók piacát is várhatóan kannibalizálni fogja. Változik a világ, tetten érhető az igény ennek az iparágnak is a megújulására. Hasonló a helyzet, mint az olajcégeknél, ahol fel kell készülni arra a világra, ahol egyre kevesebb autó megy kőolaj származékkal.
bank-gray-hi.png
Jelenleg a bankok klasszikus mammutok, drága és rugalmatlan informatikai rendszerekkel, amik ráadásul nagyon sokba is kerülnek. Egy-egy innováció, vagy új szolgáltatás előkészítése roppant időigényes és drága, ezért ezek a hagyományos intézmények lassan reagálnak a változásokra, a piaci trendekre. A legtöbb bank érzi, hogy itt valami drasztikus változás lesz. Ezért igyekeznek sok módon reagálni erre. Fintech cégeket vásárolnak fel, a Ripple-t használják átutalásra, keresik, hogy ők miként profitálhatnának a Blockchainből és az egyéb technológiai újdonságokból, stb.
Nézzük meg mik a bankok erősségei:
  • Évszázados történelmük során olyan intézményekké lettek, amikben bíznak az emberek. Noha néhány válság és bankcsőd meg tudja tépázni a tekintélyüket, de alapvetően (a szoros felügyeletük és a különböző védelmi intézkedések miatt is) mégis bennük van a legnagyobb bizalom, ha pénzügyekről esik szó.
  • A pénzintézetek óriási elérési csatornával rendelkeznek a hagyományos csatornák esetében. Noha az Internet egyre gyorsabban fejlődő értékesítési csatorna az ő esetükben is, nem szabad eltekinteni attól, hogy nekik van olyan fiók és/vagy ügynök hálózatuk, amivel gyorsan és hatékonyan lehet nagy mennyiségben pénzügyi szolgáltatásokat értékesíteni az Internetet nem aktívan használóknak is.
  • Bármennyire is afelé haladunk, hogy a készpénz jelentősége csökken, a jó öreg bankók és érmék velünk fognak maradni jó darabig. Ezeknek a megcsontosodott mammutoknak pedig alapvető szerepük van logisztikai szempontból ezen a területen.
Ezek alapján jó stratégia lehet, ha:
 
  • Specializálódnak egy-egy érdekes területre. Ez megfelelő lehet olyan pénzintézeteknek, akiknek nem stratégiájuk, hogy minden területen és minden piaci szegmensben nagy szereplők legyenek. Jó ötlet lehet pl. kimondottan egy ügyfélkörre (pl. nagyvállalati ügyfelekre) szakosodni, vagy néhány szolgáltatás specialistájává válni.
  • Felhasználva a hátterüket kvázi pénzügyi “szupermarketként” tudnak működni. Mivel jó piaci elérésük van, de ők lassan reagálnak a piaci igényekre, nem biztos, hogy minden szolgáltatást nekik kell kifejleszteniük, jó megközelítés lehet más szolgáltatók kínálatát eladni. Ilyenek már ma is működnek (pl. SAXO Trader platformját sok brókercég saját márkanév alatt adja).
  • Néhány légitársaság példáját követve akár több brandet is létrehozhatnak. Maradhatnak egyfelől hagyományos bank, ami közvetíti azokat a szolgáltatásokat, ami az ügyfelek legnagyobb részére a hagyományos banki világot jelenti, eközben pedig elkezdenek újabb “fapados” brandet is építeni, vagyis rugalmasan, költség hatékonyan reagálni a piaci igényekre. Erre is vannak már kezdeményezések
Azt nem tudjuk, hogy melyik pénzintézet mit tesz, de egészen biztosan érdekes időszaknak nézünk elébe ezen a területen is.
süti beállítások módosítása